Rajtad múlt, de te nem tettél semmit. Engedted, hogy újra beleszeressek valakibe, holott tudtad, hogy számomra ez mennyi áldozattal jár. Elvártad, hogy felmentselek minden alól, cserébe te fájdalmat okoztál. Rajtad múlt, hogy mennyit ér az életem, és mostmár megértettem. Itt állok, a korlát a hátammögött, készen arra, hogy eldobjam az életem. Rajtad múlt, hogy előre lépjek-e, vagy hátra. Előre léptem. Rajtam múlt, hogy megszeretlek-e. Megszerettelek.
Még mindig rajtad múlik, hogy követsz-e..
0 responses to "Rajtad múlt."
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Megjegyzés küldése